Ünnepélyesen megáldották a pécsi Zsolnay Mauzóleumot

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében felújtott és látogathatóvá tett pécsi Zsolnay Mauzóleumot 2011. július 18-án, Dr. Udvardy György megyéspüspök áldotta meg. Dr. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke is részt vett az eseményen.

[ Pécsi Napilap ] 

A Zsolnay Kulturális Negyedben Dr. Páva Zsolt, Pécs város polgármestere fogadta. Rövid baráti beszélgetés után, közösen járták körbe az új létesítményt, majd a Mauzóleumba érve, annak megáldásán vettek részt a Zsolnay család tagjaival, Pécs város vezetőivel, valamint Páljános Andrással, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatójával.

"Csak az örökségünkkel jól gazdálkodva lehet esélyünk, hogy egy nagymúltú név érték maradjon, ha kell, új tartalommal, új lehetőségekkel felvértezve. Munkából és tehetségből épült fel egykor a siker, melynek csak tehetséggel és sok munkával lehet jövője" - hangsúlyozta a köztársasági elnök az építmény megáldása és rekonstrukciójának befejezése alkalmából a Zsolnay család tagjai és közéleti személyiségek előtt mondott beszédében.

Schmitt Pál úgy vélte: a Zsolnay igazi magyar világmárka, nekünk magyaroknak azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a múlt sikereit nem szabad munka nélkül átmenteni a következő századokra.

"Ebben az országban sokan sok éven át próbálták elhitetni velünk, hogy elég a cégér, a jó bor önmagától úgyis megterem. Számos olyan magyar lelemény, márka, különlegesség létezik, amelyről kis híján elhittük, örökre szóló bérletet jelent" - jegyezte meg.

zsolnay-mauzoleum.jpg

Az államfő szerint ugyanakkor a tokaji is csak akkor világraszóló és nagyszerű, ha a minőség mellett elkötelezett termelők kiváló minőségű borokat szállítanak onnan. Mint ahogy az a sokat hangoztatott kitétel, miszerint a magyar találékonyság világhírű, szintén csak akkor lehet igaz, ha sok figyelemmel és forrással támogatjuk a hazai tudományos kutatás fejlesztését.

Schmitt Pál az Európa Kulturális Fővárosa program keretében épülő Zsolnay Kulturális Negyedről szólva kiemelte, hogy a valaha formakultúrát teremtő és példásan, gazdaságosan üzemelő gyár területén nyíló kiállítóhely, bábszínház, oktatási terek eltérnek a korábbi funkciótól, de azzal mégis egy helyen gyökereznek.

A köztársasági elnök örömtelinek nevezte a mauzóleum felújítását. Ezt azzal indokolta, hogy miközben Pécs sokszínű kulturális kínálatot tervezett a Zsolnay-negyedben, nem feledkezett meg a tiszteletadásról a mindig a minőségre törekvő, Pécset, az itt élőket és gyárat egyaránt szerető Zsolnay Vilmos és családja iránt.

"A közös emlékezés jár azoknak, akik maradandó emléket hoztak létre, és vitték Magyarország, a magyar ipar és a művészet jó hírét. Ugyanígy vitte Pécs tavaly Európa kulturális fővárosaként. Az elmúlt év megtanította a várost és lakóit, miként sáfárkodjanak értékeikkel" - fogalmazott.

zsolnay-mauzoleum2.jpg

Schmitt Pál végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy jó úton jár Pécs, ha attól a Zsolnay családtól tanul józan, dolgos hazaszeretetet, amelynek tagjai bejárták a világot, de mégis itt, Pécsen alapítottak gyárat és telepedtek le, s nemcsak a maguk, hanem a közösség érdekeit is szem előtt tartották.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy Zsolnay Vilmos a klasszikus pécsi polgári eszmény első számú képviselője volt, aki kivívta a pécsiek elismerését, ennek jeléül közadakozásból emeltek szobrot a tiszteletére.

Véleménye szerint a gyáralapító nyughelyéül szolgáló mauzóleum a világ egyik építészeti csodája, állagromlásához, díszítőelemeinek, darabjainak elhordásához a kommunista diktatúra azonban bűnös közömbösséggel asszisztált, és az EKF-program tette lehetővé, hogy az építmény újra a régi fényében tündököljön.

Mattyasovszky Zsolnay Zsófia, Zsolnay Vilmos ükunokája arra mutatott rá, hogy a világon semmi sem állandó: a történelem elszakította a márkanevet a családtól, és "az 1980-as években még hungarikumszintű nagy cég mára kézműves műhellyé vált". Az a Zsolnaykra jellemző jó tulajdonság azonban, hogy példás adófizetés mellett minden megkeresett fillér után egyet a köz javára fordítottak, ma is ott van az emberekben.

A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette a gyárral határos magaslaton. Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit, a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték el.

A neoromán építmény egy sírkápolnából és alatta egy sírkamrából áll, amely díszes eozin szarkofágot és 32 koporsófülkét rejt. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették.

A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret.

A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll.

A belső térben uralkodó színek attól függően változnak, miként jön be a fény a hat kör alakú ablakon. A legszebb látvány a téli napforduló idején tárul a látogatók elé, azt mondják, a fény akkor tárja fel az "eozin titkát".

Az építmény és környezetének állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták vagy megrongálták. A mauzóleum teljes felújítása - a rekonstruált tetőszerkezetet leszámítva - az EKF-program keretében valósulhatott meg egykori tervek és fotók alapján.

A félmilliárd forintos beruházás keretében a falakat, a kerámiákat, a szarkofágot, a sírkamrákat restaurálták, a hiányzó és menthetetlenül megrongálódott kerámiákat újragyártották, csakúgy, mint a mauzóleumhoz vezető utat őrző pirogránit oroszlánokat. Emellett rendbe tették a kertet és újraépítették a kerítést is.

A pécsi önkormányzat reméli: a mauzóleum, mint egyedülálló látványosság, kedvelt célpontja lesz a városba érkező turistáknak.

A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, a semmilyen emberi és eszmei értéket nem ismerő vandálok jelentős és részben helyreállíthatatlan károkat okoztak. A mauzóleum teljes felújítására – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a Zsolnay Kulturális Negyed kulcsberuházás részeként nyílt lehetőség az egykori tervek és fotók szerint. A kivitelező és a helyreállításban közreműködő szakemberek munkáját dicséri a mauzóleum belső terének restaurálása mellett (többek között) az épületet körbevevő – korábban megsemmisült – kerítés, valamint a felvezető sétány, az oszlopfők, a kandeláberek helyreállítása. A sétány jellegzetes és ismert pirogránit oroszlánjai közül mindössze kettő maradt meg, ezért a hiányzó 40 darabot újragyártották.

A Zsolnay Kulturális Negyed, 11 064 770 000 forint összköltségből valósul meg, melyhez az Európai Unió 9 243 297 245 forint támogatást ítélt meg.

A Zsolnay Mauzóleum 2011. július 19-től látogatható, április 1-től október 31-ig keddtől vasárnapig 11.00-19.00 óráig, november 1-től március 31-ig: keddtől vasárnapig 10.00-16.00 óráig tart nyitva. Az épület működtetéséért felelős Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. munkatársai a 10 fő feletti csoportok jelentkezését nyitvatartási időben a +36 20 235 4722-es telefonszámon, valamint a mauzoleum@zsn.hu címen fogadják.

MTI/PNL