Építészeti kerámia

A Zsolnay gyárban a kezdetektől gyártottak építészeti kerámiát, azonban a fellendülés az 1870-es évek második felében következett be, amikor a rohamosan növekedő  főváros középítkezésein egyre gyakrabban alkalmazták a Zsolnay-féle építészeti kerámiát. A gyár első jelentős megbízatása  az Ybl Miklós által tervezett Várbazárhoz fűződött, majd komoly munkakapcsolatot alakított ki Steindl Imrével, a korszak egyik legjelentősebb építészével. Steindl tervezte a Parlament épületét is, amelyen első ízben alkalmazták a pirogránitot. A pirogránitot Zsolnay Vilmos eredetileg a kő díszítőelemek, szobrok helyettesítésére kísérletezte ki.
Önmagában színezve vagy különféle mázakkal sokoldalúan alkalmazható külső homlokzatokon és belső terekben egyaránt. A pirogránitot gyakran használták fel a korszakra jellemző műemléki rekonstrukciókon, mint amilyen például a Mátyás templom épülete, amelynek nemcsak színes tetőcserepei, de vízköpői, homlokzati díszei és padozata, a belső teret díszítő kandeláberei is a pécsi gyárban készültek.
A Zsolnay  által gyártott építészeti kerámia meghatározó jelentőségűvé vált Budapest és számos vidéki város középületein, főként a századforduló évtizedeiben. Lechner Ödön, a  „magyaros szecesszió” nemzetközi jelentőségű alkotója erre az anyagra alapozta sajátos stílusát, amelyet olyan épületek fémjeleznek, mint a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum vagy a Postatakarék.

A Zsolnay gyár történetében a kezdetektől jelentős szerepet töltött be az építészeti kerámiagyártás. mázas csövek, kerti díszedények, épületdíszítő elemek gyártása fontos bevételi forrást jelentett. A 19. század utolsó harmadában nagyarányú városfejlesztés zajlott Magyarországon. Budapest historizáló középületein, Pécs polgárházain egyaránt megjelent a Zsolnay gyárból származó terrakotta épületdísz, igazi lendületet azonban a pirogránit gyártás megindulása adott ennek a területnek.

Zsolnay Vilmos találmánya nyomán olyan építészeti kerámia született, amely kül- és beltéren egyaránt alkalmazható, jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, anyagában színezhető, különféle mázakkal rendkívül sokrétűen alkalmazható.
Az Országház épületétől az Iparművészeti Múzeumig számos kiemelkedő jelentőségű műemléki épület hirdeti a Zsolnay gyár kivételes eredményeit az építészeti kerámiagyártás területén.

Jelenleg folyamatban lévő munkánk a Budavári palota Hauszmann Lajos által tervezett Szent István termének rekonstrukciójához kapcsolódik. A pécsi üzemben készült a monumentális, gazdagon díszített kandalló és az Árpádházi királyokról készült, pirogránit lapokra festett egészalakos portrék rekonstrukciója.

Az enteriőr termékkínálatunk ma is kisszériában gyártottak, virágedények majolika mázzal, grafitmázzal, lüszter technikával vagy eozin technikával készülnek.
A posztamensek, virágedények, kertdíszítő plasztikák, nagyméretű vázák az egyedi megrendelésre készülő kutak és homlokzati burkolóelemek plasztikájára épül.

Kályhák és kandallók eredeti minták alapján vagy egyedi megrendelésre készülnek. 
A Zsolnay manufaktúra vállalja kályhák, kandallók egyedi tervezését, kivitelezését és beépítését is.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ma is a legjelentősebb műemléki felújítások, rekonstrukciók nélkülözhetetlen résztvevője!

Termékeinkből
New york Toronto London Zürich Vienna Budapest Prága Moskwa Kijev Damaszkus Kuvait Ryadh Dubai Muscat Shanghai Tokyo Melbourne