Pécsett a Káptalan u. 2-ben található a Janus Pannonius  Múzeum Zsolnay gyűjteményét bemutató állandó kiállítás, amely 2007-ben, egy az egész épületre kiterjedő műemléki rekonstrukciót követően nyílt meg.

 janus-pannonius.png

A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.

janus-pannonius3.png

A kiállításon nagy érdeklődésre tarthat számot a Steindl Imre-féle máriafalvi neogótikus oltár, a Maróti Géza által tervezett Kacsás kút, vagy a festőien dekorált falburkolólapokból összeállított válogatás.

 janus-pannonius4.png

Az emeleti helyiségekben a gyár díszműveit láthatjuk kronológiai sorrendben, ezen belül stílusirányzatok, tervezők szerinti csoportosításban. A kiállítás része az 1990-ben megnyílt Zsolnay emlékszoba, amely a Zsolnay család bútorait, berendezési  és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be. 

103419283085311.pngjanus-pannonius5.png

A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét a pécsi Városi Múzeum Zsolnay kollekciója alapozta meg, amely történeti áttekintést ad a díszmű gyártásról, és amely 1907- ben Zsolnay Miklós ajándékaként került a gyűjteménybe. A Zsolnay család 1928-ban múzeumot alapított Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából. Ez a több ezer darabot számláló gyári kollekció  1948-ban a család tanulmányi gyűjteményével együtt államosításra került.  Ezt az anyagot 1951-től leltározták be a Janus Pannonius Múzeumban.  Építészeti kerámiák és tervrajzok, a díszművekhez készült kiviteli tervek és a gyár működésével kapcsolatos dokumentumok, oklevelek kerültek a múzeum gyűjteményébe személyes vonatkozású fotókkal, levelekkel együtt.

janus-pannonius9.png

A gyárat 1853-ban alapította Zsolnay Miklós pécsi kereskedő, Ignác fia számára.

Az akkor még pár emberrel működő kis manufaktúrát 1865-ben vette át Zsolnay Vilmos, aki a kezdeti években a technológia fejlesztésével és anyagkísérletekkel foglalkozott. Első sikerét az 1873-as bécsi világkiállításon érte el.
Az 1878-as párizsi világkiállítás hozta meg Zsolnay Vilmos számára a nemzetközi sikert.

Az ott bemutatott  találmányával, a magastüzű mázzal díszített porcelánfajansszal elnyerte a kiállítás aranyérmét és a francia kormánytól becsületrendjét.  

 janus-pannonius8.png

A 19. század utolsó harmadában a díszkerámiák a historizmus jegyében születtek.  A különböző történeti stílusformák, kultúrák, technológiák  megisme-rése és felhasználása fontos szerepet játszott az iparművészet fogalmának kialakulásában és a művészi igényű tárgytervezésben. A "Pannónia" stílusú díszedények  a bronzkori mészbetétes régészeti leletek után készültek. 

 janus-pannonius2.png 

A"verde antique" díszedények zöld mázukról kapták nevüket, szintén az 1870-es évek jellegzetes gyártmányai. Az 1870-es években Zsolnay Vilmos maga is tervezett. A Degenfeld grófnő számára készült kobalt rajzos készlet minden bizonnyal az ő munkája. 1875-től leányai, Teréz és Júlia is részt vettek a tervező munkában. Autodidaktaként kezdték, de nagyon gyorsan jutottak el a művészi szintű iparművészeti munkához. Teréz népi motívumokat és az "úri hímzés" motívumait dolgozta fel, Júlia orientalista stílusban tervezett. Előszeretettel nyúlt az izniki (oszmán-török) és a japán formavilághoz. A lengyel születésű Sikorski Tádé, Zsolnay Júlia férje 1883-tól állt a gyár szolgálatában, nevéhez számos művészi értékű terv fűződik. 

 janus-pannonius10.png

Zsolnay Vilmos az 1890-es években kísérletezte ki Wartha Vince és Petrik Lajos kísérleti eredményei alapján sajátos redukált lüszter technikáját, az ún. eosin-t. Az eosin technikát az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon mutatták be. Az eosin technika inspirálta a gyárban az új stílus, a szecesszió kibontakozását. Fiatal iparművészek, Apáti Abt Sándor, Darilek Henrik, Hidassy Pillo Sándor, Mack Lajos, Nikelszky Géza tervei alapján készültek az önálló plasztikai értékű, gyakran szimbolikus jelentésű díszkerámiák. Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halálakor a gyár vezetését fia, Zsolnay Miklós vette át. Az 1910 körüli években egyszerűsödtek a díszműáruk formái és  technikai kivitele is, előtérbe került a kisplasztikák gyártása.  

janus-pannonius12.png

A gyár virágkorának az első világháború vetett véget. A trianoni békekötést követően elvesztették piacaik és nyersanyaglelőhelyeik túlnyomó részét. A két világháború között főként máz alatt festett porcelánfigurák, díszedények gyártásával foglalkoztak, de az 1920-as évek közepén felújították az eosin technikát is, bár egyszerűbb formában.

 janus-pannonius11.png

A gyár gazdasági alapjait az 1890-es évek végétől az építészeti kerámia, kályhacsempe  és burkolólap,

ipari porcelán, később a szaniter áruk gyártása biztosította. 

Ma is működik Zsolnay Porcelánmanufaktura Zrt.

 janus-pannonius6.png

 Janus Pannonius Múzeum

Pécs, Káptalan u. 2.

Tel: +36 72/514-045 

www.jpm.hu

 

Nyitva:

AKADÁLYMENTESÍTETT

KIÁLLÍTÁS

10.00 - 18.00
keddtől vasárnapig / Tuesday - Sunday
szünnap: hétfő / closed on Mondays